„Ne hazudj nekem! Tudom, hogy zálogba adtad a gyémánt fülbevalókat, amiket anyádtól kaptál! Persze erre sem lett volna szükség, de te csak úgy szórod a pénzt! Alig van bevételünk és most még apádtól is kölcsön akarsz kérni? A VILÁG ÖSSZES PÉNZÉT ELKÖLTÖD, ELÉG LEGYEN AZ ISTEN SZERELMÉRE!”
Üdvözlet gyermekkorom egy ismerős, otthoni jelenetében...