Te, ez a 2020... és még nincs vége...
Külső világunk a belső világunk visszatükröződése. Nézzünk körbe a világban... igen, ennyire nem vagyunk rendben, mi emberek.
Már csecsemőkortól traumatizálódunk mindannyian, az iskola kicsinál, a kapitalizmus a pszichopata tendenciákat jutalmazza, és csak nézzünk körbe, kiket emelünk fel szerte a világon vezetőknek. Akiket megérdemlünk.
Közben látszik a tudatosodás, a fejlődés... sajnos a progresszió erői a jógatradíciók közötti választásban felőrlődnek és a glutén-vegán-paleo tengelyen szétforgácsolódnak. Mit tehetünk? Mit tehet egy ember?
Magam sok éve egy igazi feladatot látok: dolgozom a belső világom rendbetételén. Ettől változik meg lépésről lépésre a világom. Messziről indultam. Része voltam a mátrixnak, egy igazán boldogtalan része.
A transzformatív munka az intuíciónk, a belső hangunk meghallására irányul. Amíg ehhez nincs hozzáférésünk, addig merre induljunk, mit tegyünk?
Azt kérdezik tőlem kliensek: honnan fogom tudni, hogy jó irányba tartok, honnan tudom, hogy mi a purpose, mi a magasabb rendű cél az életemben?
E kérdéssel az eredeti hangunkhoz, az eredetünk hangjához fordulunk, és ez az odafordulás maga a gyakorlat.
Az odafordulást gyakorolva leszünk egyre jobbak a kapcsolatfelvételben. Az eredethez így tudunk visszatalálni.
Arany van rárakódott rétegek alatt. Ott van a tudás, hogy elég vagyok. Elég jó vagyok. Ott van a lelassulás. A tudatosság.
Egórészeink eltakarják, elnyomják az eredeti hangunkat. De bármilyen olyan belső hang, amely szerint nem vagy elég jó, nem eredeti hangod. Ezt biztosan tudom 5 év saját és segítő munka tapasztalatából.
Amikor meghalljuk az eredeti hangunkat, rögtön érezzük, hogy megbízhatunk benne. Az eredet talán maga a "saját kútfő", amit annyit emlegetett Kati néni az általánosban?!
Az út mutatja meg az utat. Az irány az eredet. Ez az út is egy, az első lépéssel kezdődik.
Ölelés, Balázs